Jn 12:26 HUNB
Ján 12:26 Aki nekem szolgál, az engem kövessen, s ahol én vagyok, ott lesz a szolgám is. Aki nekem szolgál, azt megtiszteli az Atya.
https://bible.com/hu/bible/1239/jhn.12.26.HUNB
A "megbecsüli", "megtiszteli" kifejezések szótári jelentései:
megbecsüli, G5091)
G5091 τιμάω (timaó)
1) tisztel, becsül, értékel, megbecsül
2) megtisztel, megajándékoz, megjutalmaz
3) felbecsül, becsül vmit vmire (Mt 27:9)
Etimológia: G5093
(Ógörög 2.)
G5091 τιμάω (timaó)
1) tisztel, becsül
2) megtisztel, kitüntet vmivel; megajándékoz
Etimológia: a G5093-ból
Ugyanaz a kifejezés, mint ezeken a helyeken:
Máté 19:19 Tiszteld atyádat és anyádat; és: Szeresd felebarátodat, mint temagadat.
Ján 5:23 Hogy mindenki úgy tisztelje a Fiút, miként tisztelik az Atyát. Aki nem tiszteli a Fiút, nem tiszteli az Atyát, aki elküldte őt.
1Pét 2:17 Mindenkit tiszteljetek, az atyafiúságot szeressétek; az Istent féljétek; a királyt tiszteljétek.
Milyen nagy szó ez! Milyen lehetetlen elképzelés! Hogy az Atyaisten, mindennek teremtője egy halandó embert tiszteljen?
Pedig ezt írja a Biblia, ezt mondta Jézus közvetlenül a kereszthalála előtt.
Isten úgy általában nagyon sokat tett az emberekért.
Róm 8:32 Aki az ő tulajdon Fiának nem kedvezett, hanem őt mindnyájunkért odaadta, mimódon ne ajándékozna vele együtt mindent minekünk?
Dávid is elcsodálkozik ezen a nyolcadik zsoltárban:
Zsolt 8:4 Mi az ember, hogy megemlékezel róla, az ember fia, hogy gondot viselsz reá?
Zsolt 8:5 Majdnem isteni lénnyé tetted, dicsőséggel és fönséggel koronáztad.
Zsolt 8:6 Hatalmat adtál neki kezed műve fölött, mindent lába alá vetettél:
De hogy még tisztelje is azokat, akik Jézust követik és szolgálják? Hihetetlennek tűnik. Jézus, mikor ezt mondta, a kereszthalál vállalásán vívódott, magát erősítette, hogy az Atya akáratából önmagát feláldozza az emberekért. Az egész rész így szól:
Ján 12:24 Bizony, bizony mondom nektek: Ha a földbe esett gabonamag el nem hal, csak egymaga marad; ha pedig elhal, sok gyümölcsöt terem.
Ján 12:25 Aki szereti a maga életét, elveszti azt; és aki gyűlöli a maga életét e világon, örök életre tartja meg azt.
Ján 12:26 Aki nekem szolgál, engem kövessen; és ahol én vagyok, ott lesz az én szolgám is: és aki nekem szolgál, megbecsüli azt az Atya.
Ján 12:27 Most az én lelkem háborog; és mit mondjak? Atyám, ments meg engem ettől az órától. De azért jutottam ez órára.
Akkor ez azt jelenti, hogy követnünk kell őt a keresztre? Igen, és nem. A kereszt egyéni. Mindenki vegye fel a maga keresztjét. Van akinek kereszthalál, van, akinek tisztességes élet.
Hogyan lehet tehát őt szolgálni, követni? Ez is eléggé egyéni. Úgy általában Isten nem kér túl nehéz dolgot, hiszen az ő igája, ő szolgálata könnyű.
Van, akinek Jézus azt mondta: emberhalászat a feladat, és a keserű pohár a vég. Van, akinek azt mondta, eredj el, többet ne vétkezz. Van, akinek azt mondta, menjen haza, terjessze el, mit tett vele az Úr. Van, akinek megtiltotta, hogy terjessze. Van, aki templomban imádkozott és böjtölt, van, aki szült egy gyereket, van, aki eltemette az Urat. A koldus Lázár csak hitt és koldult a példabeszédben.
Mindenki tegye a maga dolgát, amire képessége, lehetősége nyílik. Tegye azt tisztességgel, jó lelkiismerettel.
Untig elegendő lenne, ha a szerelő rendesen szerelne, a tanár szeretettel tanítana, a bíró igazságosan és törvényesen bíráskodna, az orvos a beteg egészsége érdekében cselekedne, a politikus az emberek jó sorsának előmozdítását szolgáló törvényeket készítene elő, a bűnüldöző szervek a bűnt és bűnöst üldöznék, a segítő szakmában tevékenykedők segítenék a rászorulókat, védtelen gyerekeket, időseket, betegeket, bántalmazottakat, áldozatokat. Az emberek pedig ezért jó szívvel fizetnének, közvetlenül vagy állami elvonás formájában. Ez közelítene Isten országához.
Álom, álom, édes álom... Azonban ha hiszünk Istennek, akkor a saját helyünkön, saját hatáskörünkben, saját munkánk, képességünk, adottságunk, szerepünk keretében így szolgálhatjuk őt. Hogy rendesen, tisztességesen, a bibliai hozzáállást szem előtt tartva tesszük a dolgunkat. Szerető szülőként, engedelmes gyermekként, kedves szomszédként, hűséges barátként, szavatartó szerződő partnerként, vagy akár békés, segítségért hálás rászorulóként.
Mindennapi szeretet.
Keresztelő János ezzel az egyszerű üzenettel készítette elő Jézus eljövetelét. "Térjetek vissza a törvényességhez, Isten útjára forduljatok vissza! Mindenki legyen rendes, tisztességes, jószívű, adakozó, másokat támogató."
Szt.István Luk 3:10-15 Ekkor megkérdezte a tömeg: „Mit tegyünk hát?”
„Akinek két ruhája van - válaszolta -, az egyiket adja oda annak, akinek egy sincs. S akinek van mit ennie, ugyanígy tegyen”.
Jöttek a vámosok is, hogy megkeresztelje őket, s így szóltak hozzá: „Mester, mit tegyünk?” Ezt felelte nekik: „Ne szedjetek be többet, mint amennyi meg van szabva.”
Megkérdezték a katonák is: „Hát mi mit tegyünk?” Nekik így felelt: „Ne zsaroljatok, ne bántsatok senkit, hanem elégedjetek meg zsoldotokkal.”
A nép feszülten várakozott. Mindnyájan azon töprengtek magukban, vajon nem János-e a Krisztus.
És Isten tiszteli azokat, akik így szolgálják, követik Krisztust, mindenki a maga útján, maga helyén, saját keresztjével, életfeladataival megbirkózva. Csodálatos, nem?