Az odafelvalókkal törődjetek

 


Az Istent, a Mennyek Országát, Isten égi királyságát valahova az égbe, oda fel képzeljük el. Tulajdonképpen a felfele egy relatív irány. Inkább arra gondolunk, hogy nem földi, hanem egy másik világbeli, másvilágbeli dologról van szó. Mai ésszel mondhatjuk, hogy másik dimenzióbeli valóság az az"ég", amire a Biblia utal.

Hogy hol van a mi dimenziónk szemszögéből az a mennyei ország, amit János a Jelenések könyvében leír, illetve amiről Ezékiel próféta mesél, nem tudjuk. Valahogy van átjárhatóság a mi világunk és a másik, isteni ország között, hiszen jönnek-mennek az angyalok a Jákob létráján. 

Jézus és a Szent Lélek arra biztatnak, hogy ne lefele nézzünk, ne a materiális világunk problémáival legyünk elfoglalva, hanem a másik, csak hitünk által látható valóságot igyekezzünk minél jobban megismerni.

A Biblia arról is beszél, hogy az a másik, a mennyei, égi az igazi valóság az általunk ismertekhez képest. Itt, a mi világunkban mindennek csak árnyéka van jelen.

Ígéretek szép számmal kapcsolódnak a mennyei dimenzió kutatásához. Isten azt mondja földi szükségleteinket betölti, gondjainkat megoldja, ha nem földhözragadtan gondolkozunk. 

Nem a test, nem ez a világ a lényeges tehát. Mennyei kincseket gyűjthetünk időt töltve vele. Időt szánunk arra, hogy azokról gondolkodjunk, ami Istennek lényeges, és ami a szemnek láthatatlan.

Jézus megkérdezte a vakot, hogy mit szeretne, hogy Jézus tegyen vele. Miért? Nem látta, hogy vák? Emberi szemszögből a látása visszanyerése, teste gyógyulása volt a legfontosabb. Jézus azonban el tudott volna képzelni más kérést is. Mivel ő volt a szabadító, lelki, szellemi, új életbeli szabadságot is adhatott volna. Így, amikor az ágyhoz kötött, béna (akit a háztetőn át engedtek le a szerettei Jézus elé) még nem kért semmit, gyorsan bűnbocsánatban részesítette először, és csak másodsorban foglalkozott a testével. Jézus szempontjából a lelki, szellemi menekülés, szabadulás, újjászületés a lényeges, melynek útjában áll a bűntudat, a lelkiismereti problémák.

A matematika tudományos alkalmazásával a modern számítógépes technika képes számunkra kicsit érthetőbbé tenni, hogy milyen is az, amikor egy háromdimenziós lény (azaz mi, emberek itt a Föld nevű bolygön) talalkozunk negyedik, ötödik dimenziós valósággal. Elképesztő animációkat, videókat, képeket láthatunk Jos Leys matematikus weboldalán:https://www.josleys.com/index.php. A következő képek is onnan származnak. Ugy keletkeznek, hogy matematikai függvényeket táplálnak a programba, és a függvények alapján jönnek létre az alakzatok. Ha csak abba belegondolunk, hogy a két dimenziós képeket képesek vagyunk három dimenziósként érzékelni, máris érthető, hogy miért nem vagyunk annyira földhözragadt lények, mint ahogy sokszor képzeljük magunkat.











A Biblia maga is egy sokdimenziós szöveggyűjtemény. Ez nem jelenti azt, hogy ne lenne benne objektív valóság. 

Jos Leysnek van egy videósorozata a dimenziókról. Ennél jobban nem lehet elmagyarázni, és "egyszerű" matematikai eszközökkel érthetővé tenni az egyébként felfoghatatlant. 

Jézus folyamatosan arra buzdította tanítványait, hogy ne csak evilági lényként éljenek. Ne halakat fogjanak, hanem embereket halásszanak. Ne evilági kincseket gyűjtsenek, amiknek lejár a szavatossági idejük, hanem örök, másik dimenziós kincseket. Isten szemszögéből nézzenek minden földi dolgot: házasságot, vallást, hagyományokat, kapcsolatokat, életmódot. Fontosabb a lelki-szellemi táplálék, mint a testi. Fontosabb az új országba való bekerülés, mint a földi élet.

Az ember lelke-szelleme, amely kérdésről már két bejegyzésben írtam, (itt és itt), egy másik dimenzióban létező valós személy. Ebben a másik világban, illetve ebből a másik világbeli szemszögből szemlélve van értelme Jézus elvont tanításainak. Például annak, hogy miért mondta, hogy hasonlóképp elvesztek, ha meg nem tértek. Nem a földi test haláláról beszélt, hiszen kevesen ússzák meg azt. A lélek üdvössége a lényeges a mennyei dimenzióból.

Ha tehát feltámadtatok a Krisztussal, azokat keressétek, amik odafent vannak, ahol a Krisztus van, aki az Isten jobbján ül. Az odafennvalókkal törődjetek, ne a földiekkel. Mert meghaltatok, és a ti életetek el van rejtve a Krisztussal együtt az Istenben.

Kol 3:1‭-‬3 HUNB

https://bible.com/hu/bible/1239/col.3.1-3.HUNB

Luk 12:31 Csak keressétek az Isten országát, és ezek mind megadatnak nektek.

Ján 3:3 „Bizony, bizony, ezt mondom neked - felelte neki Jézus -, hogy senki sem láthatja meg Isten királyságát, ha felülről nem születik.”

Márk 10:51 És felelvén Jézus, monda neki: Mit akarsz, hogy cselekedjem veled? A vak pedig monda neki: Mester, hogy lássak.


Márk 2:5 Jézus pedig azoknak hitét látván, monda a gutaütöttnek: Fiam, megbocsáttattak neked a te bűneid.
Márk 2:6 Valának pedig ott némely írástudók, akik ott ülnek vala, szívükben így okoskodván:
Márk 2:7 Mi dolog, hogy ez ilyen káromlásokat szól? ki bocsáthatja meg a bűnöket, hanemha egyedül az Isten?
Márk 2:8 És Jézus azonnal észrevevé az ő lelkével, hogy azok magukban így okoskodnak, és monda nekik: Miért gondoljátok ezeket a ti szívetekben?
Márk 2:9 Mi könnyebb, azt mondanom-e a gutaütöttnek: Megbocsáttattak neked a te bűneid, vagy ezt mondanom: Kelj fel, vedd fel a te nyoszolyádat, és járj?
Márk 2:10 Hogy pedig megtudjátok, hogy az ember Fiának van hatalma e földön a bűnöket megbocsátani, monda a gutaütöttnek:
Márk 2:11 Mondom neked, kelj föl, vedd fel a te nyoszolyádat, és eredj haza.
Márk 2:12 Az pedig azonnal fölkele és felvévén nyoszolyáját, kiméne mindenkinek láttára; úgy hogy mindenki elálmélkodék, és dicsőíté az Istent, ezt mondván: Soha sem láttunk ilyet!

Luk 13:2 „Úgy gondoljátok - szólította meg őket -, hogy ama galileaiak az összes galileabelieknél vétkesebbek voltak, mert ezeket szenvedték?
Luk 13:3 Nem voltak. Sőt azt mondom nektek, hogy ha más felismerésre nem tértek, ti is hasonlóképpen elvesztek.
Luk 13:4 Vagy arról a tizennyolcról, kikre Siloámnál a torony ráesett, és megölte őket, azt gondoljátok, hogy őket több vétek adóssága nyomta, mint az összes Jeruzsálemben lakókat?
Luk 13:5 Nem nyomta. Azt mondom nektek, hogy ha más felismerésre nem tértek, mindannyian hasonlóképpen elvesztek.”