Ahogy ígértem, leírom, hogy a Biblia alapján miért nem látom lényegesnek, hogy Léleknek vagy Szellemnek nevezzük Isten harmadik személyét.Jézust a Biblia Isten fiaként mutatja be, Jézus pedig Atyának hivja Istent. Jézus megígéri a Szent Lélek eljövetelét:
Ján 14:26 Ama vigasztaló pedig, a Szent Lélek, akit az én nevemben küld az Atya, az mindenre megtanít majd titeket, és eszetekbe juttatja mindazokat, amiket mondottam nektek. (Károli)
Csia Lajos a Károli által "lélek"-nek fordított szót "szellem"-nek forditja:
Ján 14:26 A Bátorító azonban, a Szent Szellem, akit az Atya nevemben küldeni fog, mindenre meg fog tanítani titeket, s mindenre emlékeztetni fog, amit mondottam nektek.
Valóban, a Károli korában még nem létező "szellem" kifejezés jogos lehet, hiszen Károli két ógörög kifejezést is "lélek"-ként ad vissza több helyen. (Nem mindenhol!)
Az egyik ógörög kifejezés a "pneuma", melyet Csia majdnem következetesen "szellem"-nek fordít, és amely szó szótári jelentése igy néz ki:
G4151 τό πνεῦμα, -ατος (to pneuma, -atosz)
1) szellem: Isten (Jn 4:24a), (a Szent) Szellem, (az emberben levő) szellem,
2) szél, fuvallat (Jn 3:8a)
3) lélegzet, lehelet (2 Thess 2:8)
4) szellemi lény
5) kísértet (Luk 24:37, 24:39)
Mint látható, a szótár összeállítója szerint a pneuma több jelentéssel bír. Nezzük például a 2Thess 2:8 szövegét Károli fordításában:
2Thess 2:8 És akkor fog megjelenni a törvénytaposó, akit megemészt az Úr az ő szájának leheletével, és megsemmisít az ő megjelenésének feltűnésével;
Csia sem vitatkozik, leheletnek értelmezi itt a "pneuma" kifejezést. 350 előfordulása van az Újszövetségben. Nagybetűvel, vagy a Szent jelzővel együtt Isten Szellemét vagy Lelkét jelenti. A "pneuma" szó a tisztátalan vagy gonosz jelzővel is rengetegszer szerepel: ezek azok a lelkek vagy szellemek, amelyeket Jézus vagy az apostolok kiűztek, máshol démonként hivatkozik rájuk a Biblia.
A másik ógörög kifejezés, amit Károli sokszor (de számos helyen nem!) "lélek"-nek fordít, a pszükhé:
G5590 ἡ ψυχή, -ῆς (hé pszükhé, -ész)
1) lélek (értelem, érzelem és akarat összessége)
2) élet
3) lélegzet, lehelet
98-szor fordul elő az Újszövetségben.
Vegyes jelentésű szó, néha a földi életet, néha a testtől elválasztott, földi testet túlélő lény életét jelenti. Néha a lelket, mint belső embert fejezi ki, amely megmenekülhet, üdvözülhet, például a következő szakaszokban:
Máté 6:25 Azért azt mondom nektek: Ne aggodalmaskodjatok a ti éltetek felől, mit egyetek és mit igyatok; sem a ti testetek felől, mibe öltözködjetek. Avagy nem több-e az élet hogynem az eledel, és a test hogynem az öltözet?
Máté 10:28 És ne féljetek azoktól, akik a testet ölik meg, a lelket pedig meg nem ölhetik; hanem attól féljetek inkább, aki mind a lelket, mind a testet elvesztheti a gyehennában.
Máté 11:29 Vegyétek föl magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy én szelíd és alázatos szívű vagyok: és nyugalmat találtok a ti lelkeiteknek.
Luk 21:19 A ti béketűréstek által nyeritek meg lelketeket.
Ján 10:15 Amiként ismer engem az Atya, és én [is] ismerem az Atyát; és életemet adom a juhokért.
Ján 10:17 Azért szeret engem az Atya, mert én leteszem az én életemet, hogy újra felvegyem azt.
Csia és pünkösdi mozgalmak szeretik hangsúlyozni a szellem felsőbbrendűségét a lélekkel szemben, és elítélik a Szent Lélek szóhasználatot. Az igaz, hogy sem a Szent Lélek sem a tisztátalan lelkek esetében nem használja az ógörög a pszükhé szót. Sőt, "az Isten lélek/szellem" kijelentés esetében is a pneuma szó található.
Azonban a fenti szótári alakok alapján látható, hogy az ógörög szó nem egy magyar szóval feleltethető meg, tehát nem mondhatjuk, hogy pneuma minden esetben, kizárólag és következetesen =szellem, és azt sem mondhatjuk, hogy pszükhé minden esetben, kizárólag és következetesen =lélek. Az "szellem" szó magyar jelentése is igen szerteágazó.
Az internetes magyarázat szerint a magyar szellem szó az ősmagyar szellet szóból származik, amely eredetileg lélek értelmű volt. A nyelvújitó Kazinczy Ferenc hozta létre a szél (szellő), és a régi szellet származékainak tövéből. Egyes nyugati nyelvek szellem szava a latin spiritus szóból származik. Ennek jelentése: fuvallat, lélegzet.
Azonban az értelmező szótár rámutat, hogy mára nagyon sok jelentéstartalom kapcsolódik a szóhoz, a kísértettől kezdve jelent intellektust, filozófiai áramlatot, humorosságot, valaminek a lényegét, tartalmát.
A lélek szó magyar értelmezése ugyancsak szerteágazó, hasonló jelentéseket hordoz, mint a szellem. Szinonímák, azaz egymáshoz hasonló jelentésű, esetenként felcserélhető szavak. A "lélek" ugyan nem használatos az intellektusra, és a "szellem" az élőlényt kifejező formában, de egyéb használatuk hasonló. A lélek is az ember láthatatlan lénye, belső személye értelemben használatos, akárcsak a szellem.
Tehát amikor Károli Szent Léleknek fordította a pneumát, és léleknek fordította a pszüchét, nem követett el semmiféle hibát, hiszen a lélek szó eredeti és mai jelentésében szerepelnek azok a tartalmak, amiket az ógörög szöveg ki akart fejezni.
Ahogy a magyarban, úgy az ógörögben is vannak olyan jelentésárnyalatok, amelyek csak az egyik kifejezésre jellemzőek. Ahogy korábban említettem, a Szent Lélek vagy a tisztátalan lélek mindenkor "pneuma", és nem "pszükhé". Csak a "pszükhé" fordítható viszont "élet"-nek, "élőlénynek", embernek.
Magyarul azonban mindegy, hogy szellemnek vagy léleknek fordítjuk a "pneuma" szót, amikor a Szent Lelket, vagy gonosz lelket fejezi ki, hiszen szinonímák.
A lélek szó magyar értelmezése ugyancsak szerteágazó, hasonló jelentéseket hordoz, mint a szellem. Szinonímák, azaz egymáshoz hasonló jelentésű, esetenként felcserélhető szavak. A "lélek" ugyan nem használatos az intellektusra, és a "szellem" az élőlényt kifejező formában, de egyéb használatuk hasonló. A lélek is az ember láthatatlan lénye, belső személye értelemben használatos, akárcsak a szellem.
Tehát amikor Károli Szent Léleknek fordította a pneumát, és léleknek fordította a pszüchét, nem követett el semmiféle hibát, hiszen a lélek szó eredeti és mai jelentésében szerepelnek azok a tartalmak, amiket az ógörög szöveg ki akart fejezni.
Ahogy a magyarban, úgy az ógörögben is vannak olyan jelentésárnyalatok, amelyek csak az egyik kifejezésre jellemzőek. Ahogy korábban említettem, a Szent Lélek vagy a tisztátalan lélek mindenkor "pneuma", és nem "pszükhé". Csak a "pszükhé" fordítható viszont "élet"-nek, "élőlénynek", embernek.
Magyarul azonban mindegy, hogy szellemnek vagy léleknek fordítjuk a "pneuma" szót, amikor a Szent Lelket, vagy gonosz lelket fejezi ki, hiszen szinonímák.
Mi van azokkal a bibliai helyekkel, ahol mindkét kifejezés szerepel? Ez soha nem a Szent Lélek vonatkozásában történik, hanem az emberrel kapcsolatos. Itt arra a kérdésre kereshetjük a választ, hogy van-e szigorú különbség az ember lelke és szelleme között? Más értelemben használja-e az Újszövetség a pneuma és pszükhé szót kellő következetességgel?
Erről következő elemzésemben írok.